FŐOLDAL PROGRAMAJÁNLÓ TÉRKÉP GALÉRIÁK & JÁTÉK KAPCSOLAT SAJTÓSZOBA WEBKAMERÁK
Haszonbérleti pályázati felhívás
Gazdálkodási terv:
odt (LibreOffice), doc

Pályázati felhívások
Visszavonás
Bontási időpontok
Tájékoztatás
Közlemények
Döntés
12/2012 VM utasítás
Hortobágyi Nemzeti Parki Termék

Védjegy jogosultak
Felhívás
Pályázati anyagok letöltése
Környezeti nevelés

Versenyek óvodásoknak
Versenyek általános iskolásoknak
Versenyek középiskolásoknak
Versenyek családok részére
Előadások
Táborok
Erdei iskola
Kedvezményes osztálykirándulások
Felnőtt képzés
ÖKOTURIZMUS

RENDEZVÉNYNAPTÁR
PROGRAMAJÁNLÓ
LÁTOGATÓKÖZPONT
HORTOBÁGYI VADASPARK
HALASTAVI KISVASÚT
BEMUTATÓ TERÜLETEK
VEZETETT TÚRÁK
NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁSOK
KÉZMŰVESUDVAR
CSILLAGOSÉGBOLT PARK
TISZAKÜRTI ARBORÉTUM
TOVÁBBI PROGRAMOK
SZÁLLÁS, ÉTKEZÉS
GERINCES CHECKLIST HORTOBÁGY
LÁTOGATÁSI SZABÁLYZAT
VÉDETT TERÜLETEK

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK
TÁJVÉDELMI KÖRZETEK
TERMÉSZETVÉD. TERÜLETEK
TERMÉSZETVÉDELEM

SZERVEZET ÉS KAPCSOLAT
HNPI FEJLESZTÉSI TERV
FELADATKÖR & JOGI HÁTTÉR
TERM.VÉD. ŐRSZOLGÁLAT
TERMÉSZETMEGŐRZÉS
NATURA 2000
VAGYONKEZELÉS
AGRÁRTÁMOGATÁSOK
TV ZOOLÓGIAI TANSZÉK
KÖZÉRDEKŰ ADATOK

Európai uniós projektek
Közérdekű adatok - Üvegzseb
Közbeszerzések
Hortobágyi kisvasút üzletszabályzata
Letölthető dokumentumok
MTÉT/NATURA 2000 területekre vonatkozó kaszálási bejelentő adatlap: odtdoc
kaszálási engedély kérelem ürlap HNPI-tól bérelt területekre: odt, doc

Időjárás állomásaink



PARTNEREINK

Szakmai partnerek
Turisztikai partnerek
Támogatóink
Keresés

Válasszon kategóriát !

Turisztika szálláshely
Turisztika bemutatóhely
Turisztika rendezvény
Madarász fajlista
Hírlevél regisztráció

Hortobágyi Pásztormúzeum
4071 Hortobágy, Petőfi tér 1.
Tel.: 0652/369-040

A Pásztormúzeum a 19-20. század fordulóján Hortobágyra jellemző pásztoréletet mutatja be. A kiállítás élethű bábukkal, élőképekkel, vetítésekkel, hanganyagokkal hozza "megérinthető" közelségbe ezt a letűnt világot. A múzeum épülete eredetileg szekérállásként funkcionált, ahol megpihentek a pusztán átutazók és a vásárokra érkezők.

Látogatható:

március 15.-31., november: 10.00 - 14.00
április, október:
10.00 - 16.00
május, június, szeptember:
9.00 - 17.00
július, augusztus:
9.00 - 18.00
december 1.-március 14.: információs iroda - szombat-vasárnap 10.00 - 14.00 (karácsonykor és az újévi hétvégén zárva)

Ünnepnapok nyitvatartási rendje:

március 15-16.: 10.00-16.00
november 1.: zárva

Megközelítés: Hortobágy falu központjában, a 33-as út mentén, a Hortobágyi csárdával szemben.

Belépődíj:
teljes árú: 600 Ft/fő
diák, nyugdíjas: 400 Ft/fő
óvodás csoport: 100 Ft/fő
családi: 1600 Ft/család

A belépőjeggyel a Körszín, a Hortobágyi csárda és a Kadarcsi csárda kiállításai is látogathatók.


Körszín kézműves kiállítás és vásár
4071 Hortobágy, Petőfi tér
Tel: 0652/369-025

Az épületben berendezett kiállítást a Hortobágyra jellemző kézműves mesterségek élőképszerű megjelenítése teszi egyedülállóvá. Megtalálható itt a szíjgyártó, fazekas, csizmadia, kovács, kalapos, mézeskalács készítő, valamint bognár mesterek műhelyének korhűen (19–20. századforduló) berendezett mása.

A Körszínben különböző mesterségek képviselői által készített termékek is megvásárolhatók.

A Körszín előtt találjuk a Világörökségi Diploma átadásának emlékére emelt faragott kőoszlopot.

Látogatható:

március 15.-31., november: 10.00 - 14.00
április, október: 10.00 - 16.00
május, június, szeptember: 9.00 - 17.00
július, augusztus: 9.00 - 18.00
december 1. - március 14.: zárva

Ünnepnapok nyitvatartási rendje:

március 15-16.: 10.00-16.00
november 1.: zárva

Megközelítés: Hortobágy falu központjában, a Pásztormúzeum mellett.

Belépődíj:
teljes árú: 200 Ft/fő
diák, nyugdíjas: 100 Ft/fő
óvodás csoport: 50 Ft/fő

A Pásztormúzeumban vásárolt közös belépőjeggyel a Pásztormúzeum, a Körszín, a Hortobágyi csárda és a Kadarcsi csárda kiállításai is látogathatók.


"A történelem országútján - a csárdák útján"
tematikus csárdaútvonal a Hortobágyon át

A „csárdák útja” a Hortobágyi Nemzeti Parkban az egykori Debrecen és Pest közötti kereskedelmi úton, a sóúton vezeti végig a látogatókat, három helyszínen bemutatva a Hortobágy környéki csárdák életét. Ennek az útvonalnak az első állomása a puszta és a nemzeti park keleti kapuját is jelképező Kadarcsi csárda. Ezt követi nyugati irányban haladva a Hortobágyi csárda és a Meggyes csárda.

Hortobágyi csárda kiállítás
4071 Hortobágy, Petőfi tér
Tel: 52/589-000, Fax: 52/589-321

A Hortobágyi Nagycsárda kultúrtörténeti, és építészeti örökség, kiemelt műemlék. A 18. században épült népi klasszicista épület, az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye. A kiállítás az első formájában 1699-től létező hortobágyi vendégfogadó történetét, a pusztai közlekedést és a csárda híres vendégeit mutatja be multimédiás eszközökkel, viseletpróbával és fotópontokkal.


A Hortobágyi csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető ún. Sóút mentén, a Hortobágy folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette. Az elmúlt korok igényeinek megfelelően többször átépítették, bővítették, végleges történeti formáját a XIX. század elején nyerte el. A Hortobágyi csárda története, mint a nagyobb utak és folyóvízi átkelőhelyek mentén települt csárdáké, szorosan kapcsolódott a mellettük létesült szekérálláséval és a hídéval. A híres Kilenclyukú híd a Hegyaljáról szállított dácittufából és kockakövekből épült 1827-1833 között. Az utazókon, marhahajtókon kívül a környéken legeltető pásztoroknak, közeli falvak és tanyák lakosságának is fontos intézménye volt a csárda. A puszta életében jelentős szerepet betöltő Hídi vásárnak is központi helye volt a csárda, ahol sikeres üzletre rögtön áldomást is ihattak a felek. A több mint háromszáz éves épület, ahogy a múltban, ma is az utazók és a turisták igényeit igyekszik kiszolgálni.

Látogatható:

március 15.-31., november: 10.00 - 14.00
április, október: 10.00 - 16.00
május, június, szeptember: 9.00 - 17.00
július, augusztus: 9.00 - 18.00
december 1. - március 14.: zárva

Ünnepnapok nyitvatartási rendje:

március 15-16.: 10.00-16.00
november 1.: zárva

Megközelítés: Hortobágy falu központjában, a Pásztormúzeum mellett.

Belépődíj:
teljes árú: 200 Ft/fő
diák, nyugdíjas: 100 Ft/fő
óvodás csoport: 50 Ft/fő

A Pásztormúzeumban vásárolt közös belépőjeggyel a Pásztormúzeum, a Körszín, a Hortobágyi csárda és a Kadarcsi csárda kiállításai is látogathatók.


Kadarcsi csárda kiállítás
33-as út mentén, a Keleti-főcsatorna hídjánál

Az 1762-ben, a Kadarcs ér mellett létesült vendégfogadó kiállítása a hortobágyi csárdák történetét, a csárdák egykori konyháját, a letűnt alföldi betyárvilágot mutatja be multimédiás eszközökkel, viseletpróbával és fotóponttal. A Kadarcsi csárda, mint a nemzeti park keleti kapuja, a 86-os kilométerkőnél kereshető fel.
A kültéri bemutató a jelentősebb pusztai csárdák jellegzetes építészeti hármas egységét és elhelyezkedését rekonstruálja eredeti térképek és tervek alapján, ahol a csárda, a szekérállás és a fahíd együttese az egykori út nyomvonalát követi. A látnivalók a folyóvízen átívelő fahíd, a régi út jellemzően északi oldalán elhelyezkedő oszlopos tornácú csárdaépület, a déli oldalán a szekérállás, ménistálló, gémeskutak.

Debrecen városa 1761 őszén a Kadarcs vízfolyása mellett új csárdát állíttatott ideiglenesen egy földkunyhó és egy ugyanolyan építésű istálló formájában. A bormérés azonban olyan jól alakult már az első évben, hogy 1762-ben elrendelték egy agyagból verendő kocsmaház építését. Ennek eleinte Elepi, Kőudvari vendégfogadó, majd később Kadarcsi csárda lett a neve. Az 1840-es években felújított, „kiigazított” szép klasszicista épület az árendátor, azaz a bérlő szobáját, kamráit, a szabadkéményes konyhát, a borivó házat és a bormérő széket foglalta magában, illetve négy vendégszobát, melyeket a folyosóról fűtöttek. Az épület különleges szépségét az oszlopos tornác adja, mely nyáron hűvös borozgató hely volt.

A Kadarcsi csárdához tartozó - 1845-ben épült, majd a 20. század első felében elbontott - szekérállásra ma egy épületalap emlékezteti a látogatókat.
A forgalmasabb pusztai csárdák mellé a kocsmaházzal szembenéző nagyméretű, fedett, két végén hatalmas kapuval ellátott szekérállást építettek, hogy a betérő vendégek jószágai, szekerei különösen télen védve legyenek az időjárás viszontagságai ellen, és a megfáradt szegénylegények, kispénzű utazók éjjeli menedéket találjanak benne. A lovak itt útközben megpihentek, etetésükről, itatásukról a csárda gazdája gondoskodott. A csárdákhoz az állatok ellátása érdekében legelő is tartozott.

A tiszai áradások által táplált lassú folyású pusztai vizek – Kadarcs, Kösely, Árkus, Hortobágy – dél felé kanyarogva szelték át Hortobágyot. A legfontosabb kereskedelmi útvonalakon, így a sóúton is kelet nyugati irányban zajlott a forgalom, ezért az utazóknak át kellett kelniük ezeken a vízfolyásokon. Így a Kadarcs vizén is, amely a szikes puszta és a löszvidék határán szállította a hajdúböszörményi legelők vizét a Köselybe. A Kadarcsi csárdánál döntötte el a korabeli utazó, hogy Tiszafüred vagy Karcag-Szolnok irányába indul-e Pest felé. A Kadarcson való átkelés könnyítésére fahidat, majd később az 1840-es években kőhidat építettek, amit 1962-ben, a kövesút építésekor elbontottak.

A szekérállás mellett az itatáshoz szükséges gémeskút állt, körülötte legelő, ahol a megfáradt lovak legelhettek. A gémeskút jellegzetes formájával napjainkban is a puszta látványának elválaszthatatlan része, és a legeltető állattartás gyors és biztonságos vízkivételi eszköze.
A gémeskút ásott kút, ami Kelet- és Közép-Európában is ismert, Hortobágy vidékén a 18. században terjedt el. A kút gödrét fonott sövénnyel és deszkával későbbi időkben téglával bélelték ki és föléje ágas, gém, ostor, kútkáva, nehezéknek a kolonc, és vödör került. Az állatok létszámától függően csorda kutak is készültek két, három, négy gémmel, hogy egyszerre több veder is járhasson. A Debrecen városa által készíttetett kutak alapanyaga a tölgyfa volt. A kutak nem csak itatásra szolgáltak, hanem a pásztorok fontos üzenő eszközei is voltak. A pusztából kimagasló távolról is jól látszó kutakkal különböző jeleket, üzeneteket küldtek a távolban legeltető társaik, a szomszéd állások pásztorai, és esetenként a bujdosó betyárok számára.

Látogatható:

Előzetes bejelentkezés alapján áprilistól szeptemberig: 10.00 - 15.00 óra között
Bejelentkezés: 52/589-000; info@hnp.hu

Megközelítés: a 33-as út mentén, a Keleti-főcsatorna hídjánál, a 86-os kilométerkőnél.

Belépődíj:
teljes árú: 200 Ft/fő
diák, nyugdíjas: 100 Ft/fő
óvodás csoport: 50 Ft/fő

A Pásztormúzeumban vásárolt közös belépőjeggyel a Pásztormúzeum, a Körszín, a Hortobágyi csárda és a Kadarcsi csárda kiállításai is látogathatók.


Meggyes csárdamúzeum

Az 1770-re felépült és ma már a közúttól távolabb eső, igazi természeti környezetben található csárda kiállítás a korabeli bútorokkal, tárgyakkal berendezett tisztaszobát, füstös konyhát, az ivót és a csárdás szobáját mutatja be. A Meggyes csárda a Tiszafüred és Kócs határát jelölő hasonnevű halom tövében épült a XVII. sz. utolsó évtizedeiben. A jelenlegi épületet a korábbi leégése után Tiszafüred város tanácsa építtette 1760-1770 között. 1902-ben kétezer koronáért Czinege János kondás számadó vásárolta meg, a későbbi híres gulyásszámadó, „Gróf Czinege” édesapja.
A csárdához kevés betyártörténet kötődik, hiszen a Meggyes csárda a füredi, ohati és az egyeki csendőrjárőrök éjszakai találkozóhelye volt. A csárda működési engedélyét 1952-ben bevonták, és hamarosan a Hortobágyi Állami Gazdaság raktára lett. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság alapítása után egyik legfontosabb feladatának tekintette a Meggyes csárda megmentését: 1975-ben felújította és múzeummá alakította. A csárdamúzeum három helyiségének kialakítása és a belső berendezése a Meggyes csárda századfordulós életét és hangulatát idézi vissza.

Látogatható:

március 1. - október 31.: csak előzetes bejelentkezés alapján a Látogatóközpont elérhetőségein - 0652/589-000; info@hnp.hu

Megközelítés: a 33-as út mentén az 54-es vagy a 60-as kilométerkőnél lekanyarodva kizárólag gyalogosan, földúton.

Belépődíj: 1000 Ft/csoport + nemzeti parki belépőkártya

 

Rendezvények

április 19-21. Húsvétoló

május 18. Múzeumi világnap

június 21. A pusztáról sző mesét az éj" - Szent Iván éji napforduló a Hortobágyon

szeptember 20. Fecskebúcsúztató

 

Vágjon neki Ön is a "csárdák útjának",
hogy élményekkel gazdagodva térjen haza!

 

További információ, bejelentkezés:
Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont és Hortobágyi Kézművesudvar
4071 Hortobágy, Petőfi tér 9.
Telefon: 52/589-000; Tel/fax: 52/589-321
E-mail: info@hnp.hu